HÓTALPALÁS ÉS FARSANGBÚCSÚZTATÓ SZÉKELYFÖLDÖN

 


Kedden délután Budapestről, a Corona IC-vel, 15-en indultunk Gyergyószentmiklósra, Kolozsváron még Fazakas Feri csatlakozott hozzánk. Reggel 7 órakor érkeztünk meg, ahol a megrendelt busz nem várt minket. Szerencsére, fél óra várakozás után sikerült buszt szerezni, és mint utóbb kiderült, ez lett volna a megrendelt busz, csak a sofőr nem tudott róla . . . . A busszal a túra kiindulási pontjára, a Pongrác-tetőre mentünk.


Itt, akinek volt, felcsatolta a hótalpat, majd nekivágtunk a 17 km-es útnak. Az éjjel esett 20-30 cm friss hó nem könnyítette meg utunkat, érintetlen hóban kellett utat törni. Erre Lajos vállalkozott, majd néha kapott váltást. Azoknak, akiknek nem volt hótalpuk – Hilda, Feri, Sanyi, és Máté – többszörösen nehéz volt a túra. Annak ellenére, hogy a hótalppal kitapostuk az utat, ők sokszor combtőig merültek a hóban, így nekik nagyon fárasztó és küzdelmes volt az út. Sajnos Sanyi és Kató nagyon lassan haladtak, ezért kicsit lemaradtak a csapattól. Az időjárás szerencsére jó volt, felhős, de szép túraidő.

Este fél 8-ra – már sötétben – értünk fel az Egyeskő turistaházhoz, ahol Aranka várt minket. A szobákban a kályhában pattogott a tűz, Aranka finom vacsorával és forralt borral várt minket.

Vacsora közben azt találgattuk, hogy Sanyi és Kató vajon merre járnak, tudják-e követni a nyomunkat, bírják-e még erővel, vagy megálltak a védkunyhónál. Szerencsére tudtak haladni, 9 óra körül telefonáltak, hogy jönnek. Lajos és Petrikó Laci eléjük mentek, hogy segítsenek nekik, így ők is hamarosan megérkeztek.

Csütörtökön reggel gyönyörű napsütésre ébredtünk. Aranka készített nekünk reggelit. A tervezett hosszú túra elmaradt, csak az Öcsém-tetőre indult el csökkentett létszámmal a csapat. Az Egyeskő megkerülésével egy nyeregbe érkeztünk. Még a nyereg előtt, az erdős oldalban feltámadt a szél, és ahogy haladtunk, viharos erősségűre fokozódott. Négyen visszafordultunk, a többiek folytatták a túrát. Délután még néhányan ismét útnak indultak a Nagy-Hagymás csúcsra.

Aranka vacsorára pityókás tokányt készített. Vacsora után mindenki a desszertről álmodozott, mire Aranka meglepett minket porcukros lángossal.

Pénteken reggeli után elköszöntünk Arankától, és lementünk Balánbányára. Ez az út rövid, de nagyon meredek volt, a legvégén jeges szakasszal.

Balánbányáról bérelt busszal mentünk Csíkszeredába, ahol Kocsis Gyuri várt minket a szállásunknál. Délután a Tiltott Csíki Sörgyárba mentünk, ahol korlátlan sörfogyasztás mellett nagyon mulatott a csapat. Este Lajos és Petrikó Laci elbúcsúzott a csapattól, és haza indultak.

Szombaton délben elvonatoztunk Csíkszentdomokosba, itt tartották a XXVII. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. Ezzel a programmal véget ért a téli túra.

Vasárnap reggel indultunk haza, a Hargita IC-vel, 14 óra vonatozás Budapestig. Feritől Kolozsváron elköszöntünk, ahol, ha csak egy rövid időre is, de régi barátunkkal, Szilágyi Bandival is találkoztunk.

Horváth Márta


I. Válogatás Domokos Attila fotóiból.


II. Válogatás Fazakas Ferenc fotóiból.


III. Válogatás Horváth Márta fotóiból.


IV. Válogatás Mocsári László fotóiból.


 

Archív: