TÚRA A CSERHÁTBAN

 


A Stadionok buszpályaudvaron négyen találkoztunk össze ezen a szép szombati napon. Mintegy másfél órás utazás után érkeztünk meg Ecseg községbe, ahol örömmel üdvözöltük Madarász Erzsikét és Emilt, akik autóval jöttek.


Sajnos a GPS-es tervezés és a valóság nincs mindig összhangban, ez volt az oka, hogy egy órával az indulás után még mindig a faluból kivezető utat kerestük, de végül is megtaláltuk. A kezdeti nehézségekért kárpótolt minket a helyi pincesor szépsége, a község feletti rét bájos hangulata és a felettünk cikázó színpompás gyurgyalagok lármás csivitolása. Jelzetlen utakon, néhol vetések szélén vagy erősen benőtt erdei ösvényeken haladtunk következő célpontunk a Bujáki vár felé. A vár borostyánnal benőtt falai romantikus hangulatot árasztottak. A vár omladékaira felkapaszkodva gyönyörködtünk a Cserhát bájos lankáiban, majd a várudvaron elköltöttük ebédünket. A várból leereszkedve elbúcsúztunk Erzsikééktől, akik visszaindultak autójukhoz. Mi többiek tovább indultunk és hamarosan elértük a Selyem-réti forrást, ahol hűsítettük magunkat a nagy melegben. Utunk folyamatosan felfelé vezetett és hamarosan elértük a Sas-bérc nevű egykori vadászházat, ma szépen rendbehozott kilátót. Itt úgy döntöttünk, hogy mivel a reggeli időveszteség miatt nincs esélyünk elérni a tervezett buszt, ezért módosítjuk a túra végpontját. A kilátó gondnokától megkérdeztük mikor megy busz a legközelebbi faluból, ezt megtudva elindultunk Bokor község felé. Itt békésen vártuk a buszt, amikor megjött az említett gondnok autóval (sajnos a nevét nem tudom), aki felajánlotta, hogy elvisz minket a legközelebbi gyorsított busz megállójába, Így sikerült még emberi időben hazaérnünk. Hála és köszönet neki ezért.

 

Mérai Róbert


Galéria.


 

Archív: