TÚRA IPOLYTARNÓCON ÉS A PÁRIS-SZURDOKBAN


Meglehetősen kicsiny társaság (5 fő) gyűlt össze ezen a szép októberi reggelen az ipolytarnóci látogatóközpont fogadóépületében.


Miután megismerkedtünk a lehetőségekkel, elindultunk az első programra, a Geológiai tanösvény bejáratához. A megadott időpontban egy lelkes túravezető jelent meg, aki jó egy órán kalauzolt minket a különböző állomásokon. Megismerkedtünk a 20 millió évvel ezelőtti táj flórájával és faunájával, amit egy hatalmas vulkánkitörés temetett be, ezáltal megőrizve az akkori fák megkövesedett maradványait és a vulkáni hamu által betemetett egykor itt élt állatok nyomait. Különböző építmények óvják az európai jelentőségű leleteket, amelyeknek a felújítása jelentős anyagi támogatást igényelne.


A tanösvény végigjárása után visszatérve a látogatóközpontba megtekintettünk egy rövid 4 D-és filmet. A három dimenziós látványon kívül a jobbra-mozgó székek imitálták az időutazást a miocén kori erdőbe. A magyarországi ősmaradványokat bemutató kiállítás után ebédelni készültünk, amikor meglepetésre Zánki Pil Zsuzsával találkoztunk, aki busszal érkezett meg. Miután elemózsiánkat elfogyasztottuk utolsó programpontként végig mentünk a lombkorona tanösvényen, ami a tériszonyosoknak nem ajánlatos, a folyamatosan mozgó út miatt.


Ipolytarnócot elhagyva a Páris-szurdok bejáratához érkeztünk. A némi túlzással „Palóc Grand-Kanyonnak” nevezett szurdokot a Páris-patak alakította ki, az itt lerakódott folyami hordalék és vulkáni hamuba bevésődve, mintegy tízezer év alatt. A szurdok bejárása után a társaság kérésére még egy rövid túrát tettünk, felfelé kapaszkodva elértük a zöld jelzést, amin beereszkedtünk Nógrádszakál községbe. Az országúton visszaballagva balról az Ipoly folyóra és az itt horgászókra láttunk rá. Ezután elbúcsúzva mindenki elindult hazafelé.

Mérai Róbert


Galéria


 

Archív: