Az elnökség

36. Az elnökség az egyesület 5 (öt) tagú ügyvezető és képviseleti szerve.
(1) Tagjai:
 elnök
 titkár
 három elnökségi tag.
Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
(2) Az egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, az elnökség, mint vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
(3) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
37. A vezető tisztségviselői megbízatás létrejötte
(1) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.
(2) Az elnökség megbízatása a megválasztástól számított négy évre szól.
(3) Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.
(4) Megválasztottnak tekintendő az a személy, aki az első fordulóban a szavazatok több mint felét megszerzi. Amennyiben egyik jelölt sem éri el ezt az arányt, második fordulót kell tartani a két, legtöbb szavazatot elért jelölt között. Közülük a számszerűen több szavazatot elérő személy tekintendő megválasztottnak.
38. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
(5) Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
39. Az elnökség a közgyűlés vagy az elnök kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével az egyesületet érintő bármely kérdésben döntésre jogosult, így különösen az ügyvezetés feladata:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
n) a közhasznú minősítés kérelmezése, ha annak a feltételei fennállnak,
o) szolgáltatások igénybevételének és nyilvánosságának a biztosítása,
p) beszámoló publikálása,
q) a tiszteletbeli tagok felkérése, illetve felkérésük visszavonása,
r) munkáltatói jogkör gyakorlása.
40. Az elnökség tagjai a vezető tisztség betöltéséért díjazásban nem részesülnek.
41. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
(1) A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
(3) Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
42. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
43. Az elnökség működési rendje
(1) Az elnökség évenként legalább két alkalommal ülésezik az egyesület székhelyén. Az elnökség feladatkörét mindaddig gyakorolhatja, ameddig létszáma eléri a három főt. Összehívásáról - a napirend megjelölésével - az ülés időpontját 8 nappal megelőzően az elnök gondoskodik.
(2) Elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség legalább két tagja, vagy az egyesület tagjainak egyötöde (de legalább 10 fő) a napirend megjelölésével írásban kéri.
Az összehívásnak a kérvény beadásától számított 8 napon belül meg kell történnie.
Az elnökség ülésen kívüli formát is választhat, de ebben az esetben csak kisebb jelentőségű kérdésekben dönthet.
(3) Az elnökség határozatképes, ha a határozathozatalnál legalább három fő jelen van.
Az elnökség ülésein tanácskozási joggal állandó meghívottként részt vesznek: a gazdasági vezető és a felügyelő bizottság tagjai.
Az elnökség ülései - a zárt ülés napirendi pontjai kivételével - nyilvánosak.
(4) Az elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
(5) Az elnökségi ülésről minden esetben - a jelen alapszabályban a közhasznúsági dokumentáció altt meghatározott tartalommal - jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökség jelenlévő tagjai írják alá.
(6) Az elnökségi ülés által meghozott határozatokról az elnök folyamatos nyilvántartást vezet, melybe a határozatot annak meghozatala után köteles bevezetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lenni, hogy megállapítható legyen az elnökségi ülés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye.
(7) Az elnökségi ülés tagokat, egyéb szerveket érintő határozatainak az őt érintő részének szó szerinti kivonatát a keletkezéstől számított 8 (nyolc) napon belül ajánlott levél útján közölni kell, illetve a hatályos törvények betartása mellett az egyesület honlapján (karpatok.eu) nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökségi ülésről, az ott hozott határozatokról szóló tájékoztatót az egyesület honlapján (karpatok.eu) kell nyilvánosságra hozni.
Vezető tisztségviselők
44. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.
45. Az elnökségnek bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
46. Az elnök egyesületet teljes körűen önállóan képviseli. Biztosítja az egyesület folyamatos működtetésének személyi és tárgyi (anyagi-) feltételeit. Szerződéseket, megállapodásokat köt. Engedélyezi a kifizetéseket. Elnököl az egyesület közgyűlésein és elnökségi ülésein. Ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat. Az elnök tevékenységét ingyenesen, munkaviszonyban, vagy megbízásra irányuló jogviszonyban látja el. Az elnök feladatai különösen:
 önállóan képviseli az egyesületet,
 kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
 kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
 vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
 vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet,
Az elnököt akadályozatása esetén az általa erre felhatalmazott elnökségi tag helyettesíti.
47. A titkár az elnökség tagja, az egyesület napi működtetéséért felelős tisztségviselő. Így gondoskodik különösen:
 az egyesület napi gazdálkodásával összefüggő háttértevékenységek ellátásáról (számlák kiegyenlítése, házipénztár működtetése, bizonylatolás, könyvelés),
 az egyesületi nyilvántartások folyamatos vezetéséről és az egyesület napi levelezésének bonyolításáról.
A titkár tevékenységét a közgyűlés és az elnökség döntéseinek megfelelően, az elnök irányítása mellett végzi. A titkár tevékenységét ingyenesen, munkaviszonyban, vagy megbízásra irányuló jogviszonyban látja el.