57. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok és kizáró okok
A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján:
(1) A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. értelmező rendelkezései szerinti 8:1 § (1) 1. pontja], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az egyesület elnöke, vagy elnökségi tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
58. Az elnökség, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve arra jelölték.
59. Közhasznúsági dokumentáció: a közgyűlési jegyzőkönyv, az elnökségi ülés jegyzőkönyve, a közhasznúsági melléklet (együttesen: dokumentumok), valamint az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett további iratok.
(1) A közgyűlési jegyzőkönyvnek és az elnökségi ülés emlékeztetőjének tartalmaznia kell
 a keletkezés helyszínét és időpontját;
 a felszólalások (hozzászólások) tárgyát és lényegét;
 a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalmát a határozatok szó szerinti szövegével;
 a döntések tárgyi, időbeli és személyi hatályát, a szavazások szám szerinti eredményét, benne a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét); valamint
 az elnök, a hitelesítő és az esetleges további aláíró(k) személyét.
(2) A közhasznúsági dokumentációt az egyesület székhelyén egy eredeti példányban kell elhelyezni. A közhasznúsági dokumentációba - igényének igazolt jelzését követő 15 (tizenöt) napon belül - bárki betekinthet és arról, vagy annak egyes részeiről saját költségére másolatot készíthet.
(3) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.
A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági melléklet, a költségvetés és az éves beszámoló tárgyában hozott közgyűlési határozatokat az egyesület honlapján (karpatok.eu) kell nyilvánosságra hozni.
(4) A közhasznú tevékenységről bárki felvilágosítást kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől vagy az általuk kijelölt személytől. Az elnökség - vagy az általuk kijelölt személy - a felvilágosítást köteles megadni és az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
(5) A nyilvánosság gyakorlása személyiségi jogokat nem sérthet.
(6) A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
(7) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
(8) Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.