Agostyáni Arborétum, 2023. október 10.

Majdnem tele kocsikkal, 12-en indultunk 2023. október  10-én, hogy járjunk egyet a Gerecse Tájvédelmi körzetben található Agostyáni Arborétumban és környékén.

Túráinkon a tömegközlekedést választjuk legtöbbször, de ezt a helyet azzal hosszas elérni. Mivel korábban esett az eső, Tarján és Tardos felől megközelítve Agostyánt, többször ködfelhőn keresztül autóztunk. Mire megérkeztünk, a többiek már bent kószáltak az eső után fenyő-illatú, óriási fákkal szegélyezett utakon vagy szelíd gesztenyét gyűjtögettek. Ezután összesen 12-en sétáltunk tovább.

 

Az Arborétum a Bocsájtó-völgyben található, a völgyön átfutó, a Hidegkúti –forrás vizét összegyűjtő Árendás patak felduzzasztása révén két tó is található a területen. "A völgy különleges mikroklímáját, – a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait – gróf Esterházy Móric (valóságos belső titkos tanácsos, később miniszterelnök, majd sírásó) fedezte fel, majd az ő kezdeményezésére indult meg 1912-ben a Szlavón tölgyek, illetve európai vörösfenyők telepítése... Az 1950-es ill. 1960-as években az MTA kísérletei gyanánt 300 fajta, nagyrészt exota fát ültettek itt el."

 

Lesétáltunk a tóhoz, majd elhaladtunk a csemetekert mellett, tanulmányoztuk a vizes élőhelyeket, majd egy gyanús hídon keresztül, melyen csak egyesével mentünk át, eljutottunk a „Madárdalos pihenő”-höz. Az Arborétumban "ezidáig 71 madárfaj költése és 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá", innen a pihenő neve.  Itt az egyszerű szemlélő számára kiszáradtnak tűnő óriási kígyóluc (fenyőfa) mellett található padoknál ebédeltünk. Szendvicseinket finom rántott halapeno paprika falatok (Vámos Gabi készítette), és Szabó Ica csodás zserbója egészítette ki. Volt szerény alkoholos segítség is, de tekintettel az autóvezetőkre igen korlátozott körben.

 

Ezután egy kisebb túra következett, a műút túloldalán induló ösvényen a Szarvaskút-lápa felé indultunk, majd visszatértünk az Arborétum oldalára, és gyönyörű erdei szekérúton haladtunk az Arborétum fölött az erdőben. Közben kisütött a nap is, és mire elértük az Ökofalu környékét, már a bárányok, birkák és kecskék is előjöttek, hogy megmutassák magukat a turistáknak.

Benéztünk az Ökofaluba is, mert sokakat érdekelt a középkori fogadó illetve az Emlékerdő. Az Emlékerdő ... "egy olyan különleges erdei temetkezési emlékhely, ahol az elhunyt hamvai egy biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában kerülnek elhelyezésre az előzetesen kiválasztott fa gyökereinél".  A szomszédos Öreg-Kovács-hegyen ásatások során egyedülálló, az Árpád-korban épült  kör-alakú plébániatemplomot tártak fel a szakemberek. Ennek a mását építették meg, közösségi munkában. A körtemplomra utaló jelzéseket már korábban, a turistajelzések mellett is láttunk, de akkor nem tudtuk mire vélni őket.

 

A különleges hangulatú helyről az országúton jutottunk vissza az Arborétumhoz, mert a térképen jelölt ösvény annyira be volt nőve cserjékkel, hogy nem lehetett haladni rajta. Így visszaérkezvén szemrevételezhettük a két faragott kapubálványt, egy nőt és egy férfit, amelyek a bejáratot díszítik, melyek mellett korábban autóval elhajtottunk.

 

Remek időben, jó hangulatban összesen kb. 9,4 km-t tettünk meg.

Köszönjük a tervezést és túravezetést Párkány Erzsinek!

 

Összefoglalta:  Gombos Katalin


Galéria

Archív: