Számunkra a Meszes-hegység és zilahi Barátaink egymástól elválaszthatatlanok. Mi meg tőlük, ezért is örvendtünk nagyon, amikor ismét oda invitáltak.

Vámos Laci Toyotája talán már magától is odatalálna Zilahra, ahol a négynapos program egyik szervezője és túravezetője Szili ‒ bár erről előzetesen nem volt szó ‒ ebéddel fogadott minket. Nem is akármilyennel! Sziliéknél vártak már minket a többiek is. A társszervező és túravezető társ Árpi tanár úr, Tibi alias Tito és Laci. Nagyzsákjainkkal sem kellett kb. 4 km-t megtennünk a Meszes városhoz közeli oldalához, mert meglepetésként autóikba invitáltak. Az erdőszélétől a táborhelyig úgy 5 km és 330 szint várt ránk.

Hogy milyen volt az idő, hogy milyen volt a táborhely, hogy milyen útvonalakat választottak számunkra a legszebb tavaszi arcát mutató szelíd-vad hegység látnivalóival való találkozáshoz, arról reményeink szerint a szavaknál valószínű többet és jobban tudnak mesélni a csatolt galériában található képek.

Összefoglalni legjobban talán azzal tudnánk, hogy olyan volt, mintha Barátaink a tenyerükön hordozva végigvezettek volna egy csodaszép képeskönyvön. Hamar repültek a napok és mikor május elsején el kellett köszönnünk mesebeli táborhelyünktől, még nem volt vége a kényeztetésnek! Sziliék udvarán egy valóságos dínomdánom várt minket. Ennek végén elnökünk Vámos Laci mindannyiunk nevében meghatottan mondta a búcsúzót.

Árpi tanár úr, Szili, Tibi, alias Tito, Lacinak, Árpi, alias Breki, Manyi meg a csodás almáspitét sütő anyukája és Babi, Éva, Judit: KÖSZÖNJÜK!

Táv: 45,7 km szint: 2205 m

Kalmár Béla

Galéria