A PKE nyugdíjas túracsapata – a csatlakozókkal együtt összesen 15-en – 2023. május 9-én vonattal indult útnak, hogy a Madárdal-tanösvényen megismerjük a dinnyési Fertő madár-és növényvilágát és természeti érdekességeit. Továbbá a szintén Dinnyésen található Várparkot akartuk bejárni a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijeit, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján, eredeti anyagokból készültek el.

Szép, napsütéses időben vonattal érkeztünk Dinnyésre, és hála Erzsi vezetési tudományának, hiába támasztott akadályt utunkba egy tönkrement / tönkretett gyaloghíd és kerítés, mégis sikerült az ún. Müller István túra útvonalára rátalálnunk, és azon haladni.

Egy kilátótoronynál ebédszünetet tartottunk, és a finom desszertek után Erzsi megemlékezett az Európa Napról, a II. világháború befejeződésének napjáról és a "Madarak és fák napjáról". Ez utóbbi napot már az 1906. évi I. törvénycikk szabályozta. Azt írta elő, hogy "évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse". Erzsi mesélt a csalogányról is, melyet más néven fülemülének neveznek, és felolvasta Arany János kedves versét is.

A tanösvény tábláin nagyon sok hasznos információ található, rengeteg rajz a madarakról, és ennek segítségével sikerült azonosítanunk, hogy a korábban gólyának vélt két madár szobra inkább gémekre hasonlít. A kilátóponton is megtalálhatók a rajzok, így könnyen meghatározható a szoborként látott madár.

Miután megtettük a kisebb körtúrát, a szikes legelőket bemutató rész felé mentünk, és egyhelyütt egy benyúló hídon a nádasba is be tudtunk sétálni. Nagy vadlúd-csapatok riadtak fel jöttünkre, szép szabályos alakzatban távolabb telepedtek le. Jártunk madármegfigyelő kunyhóban is, onnan ülve lehet koncentrálva és takarásban figyelni. Az elszánt madár-megfigyelők ott éjszakázni is hajlandóak, erről egy fekhely tanúskodott.

A tanösvény vége felé különböző háziállatokat, marhákat, juhokat, kecskéket láttunk. Hozzá voltak szokva a látogatókhoz, barátságosak voltak, nem zavartatták magukat.

A Várparkban (https://varpark.hu/) nem számítottunk ennyi szépségre: a dús zöld fűből embernagyságú, fából vagy kőből épített vármakettek érdekes alakzatai között bolyongtunk. Szemet gyönyörködtető látvány volt az Árpádkori kápolna haranggal, a szekérvár, a kerámiaszobrok, a nádfedeles kunyhók, és megannyi ízlésesen elrendezett építmény. Egy vetítőteremnek berendezett „kunyhóban” a park építője maga mutatta be a parkról szóló ismertető filmet.

Összesen kb. 7 km-t tettünk meg, szintkülönbség nélkül. Visszafelé is kényelmesen utaztunk a zónázó vonattal.

Köszönjük a tervezést, a vezetést, a megemlékezést és a versolvasást Párkány Erzsinek!

Összefoglalta: Gombos Katalin és Párkány Erzsébet

Galéria