2025. július 1-én tizennyolcan sétáltunk végig a balatonaligai volt MSZMP-üdülő partszakasza mentén, hogy a valaha elzárt terület nevezetességeivel megismerkedjünk. Vezetőnk Megyeri Gábor túratársunk volt, aki feleségével, Groó Dórával hosszú ideje nyaralnak Balatonakarattyán, és úgy ismerik a környéket - a víz felől is - mint a tenyerüket, lévén hogy régóta vitorláznak is.
Tizenhárom kalandvágyó túrakedvelő indult el vonattal Máriabesnyőre, hogy megtekintse az ország második legfontosabb zarándokhelyét, és még amit érdemes a környéken. Ez a kirándulás tulajdonképpen az emlékezetes, Gödöllőn tett sétánk folytatása, mikor is Ujj Ágnes közvetítése nyomán bensőséges viszonyba kerültünk a Grassalkovich-dinasztiával. A Grassalkovichok végső nyughelye Máriabesnyőn van, ezért látogattuk meg a Kegyhelyet.
Vonatunk csak 20 percet késett, ami önmagában nem jelentős, de a 30 perces menetidőhöz képest sajnálatos, így vezetőnk, Six Edit, korábbi alpolgármester asszony már a Nagyboldogasszony Bazilikában várt ránk, hogy bemutathassa a jelenleg restaurálás alatt álló templomot.
Ezen a csodás esős napon felejthetetlen élményben volt részünk. Vonatunk 30 perces
késéssel indult a Déli pályaudvarról. Következményeként lekéstük a 11 órás Fonyód-
Badacsony hajójáratot.
Egy szép júniusi reggel, vidám és lelkes társaság gyűlt össze a Nyugati pályaudvaron, a Szobra induló vonat peronjánál. A vonatra felszállva főleg beszélgetéssel múlattuk az időt. Később a buszra átszállva Kemencéig vitt az utunk. Miután leszálltunk, többen a helyi bolt felé vették az útjukat. Itt kávéval vagy kólával pótolták a hiányzó koffein mennyiséget.
Tiszafüreden megtekintettük a Kiss Pál Múzeumot, majd Tiszaörvényen bejártuk a "Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény"-t.
Idén se maradhatott el az egyesületnek több éves hagyománya, a nyárias idők beköszöntét jelző
vízitúra. A számos vízitúránk alkalmával hazánk majd minden vizét bejártuk, így nem is csoda, ha egy-egy korábban megtett túránk helyszíne ismét bekerül a programba. Idén is így történt. A Tisza-tóra esett a választás. De azért volt hely, ahol még nem jártunk, a tó legészakibb medencéjében, a Tiszavalki-medencében. A két túranapból az elsőn ezt a részt fedeztük fel.
Busszal – kecskeméti átszállással, ahol Ica csatlakozott hozzánk - kényelmesen utaztunk Tiszakürtre. Igazi nyári melegben indult a sétánk. A virágokkal díszített I. világháborús emlékmű mellett értünk a Tiszakürti Arborétumba, amit Torkosné Egervári Ilona szakvezetésével jártunk körbe.
2025. május 27-én tizenkilencen gyűltünk össze a Budatétényi Rózsakert bejáratánál, hogy megtekintsük a virágzó rózsákat, majd sétáljunk egyet a Duna-parton. Sokakat csábított az is, hogy utána a Kalmár-Család közeli, kellemes pihenő-kertjében vendéglátás ígérete is kecsegtette a túrázókat.
Galéria
Tizenketten indultunk útnak vonattal, majd busszal 2025. május 20-án Budapestről, hogy szakértő vezetéssel megtekintsük a Kámoni Arborétum kincseit. Déli harangszóra már az Arborétumban is voltunk, odafelé menet megcsodáltuk a szépen helyreállított, mára magántulajdonban levő Saághy-kúria épületét.
A szakvezetést maga az Arborétum vezetője, Németh Gábor tartotta, aki a rendelkezésre álló kb. másfél óra alatt igyekezett bemutatni nekünk a 27 hektár területen élő 3200 fa- és cserjefajok közül a legkülönlegesebbeket.
2025. május 18-án, vasárnap korán keltünk, hogy autóbusszal már 9 óra után megérkezzünk Szirákra. Borús, hideg időben indultunk útnak reggel nyolcan, a korai kelés miatt álmosan kászálódtunk le a buszról, a sziráki katolikus templom előtt. Ott egy helyi polgár adott jó tanácsokat, merre menjünk, de Robi ezt nélküle is igen jól tudta.
Galéria