Az első napon az 1725 m magas Babia Góra tetején a szikrázóan napsütéses télben jártunk, a másodikon az esős tavaszban, a harmadikon, vasárnap pedig a verőfényes tavaszban. Örvendetes módon 30-an! Összegzés: a Beszkidek visszavárnak!
Az esős idő miatt a CSILLAGHEGYI ÁRPÁD FORRÁSFÜRDŐ
ÉS SZÉKELY ÉVA USZODÁban úsztunk, majd a melegvizes részben áztattuk magunkat.
Kellemes, tiszta, szépen felújított az uszoda.
Már két éve vártunk a Nőnap alkalmából rendezett túrára és találkozóra, mert tavaly a rossz időjárási helyzet miatt (nagy szél volt) lehetetlenség lett volna megtartani. Így 2024. március 9-én mintegy negyvenen gyűltünk össze a Pilisszentlászlói hegytetőn, hogy találkozzunk régen látott túratársainkkal és családtagjaikkal.
Szép, kora tavaszi erdőben sétálva, egy kisebb hágón átjutva értünk a Gyilkos-tóhoz hasonlító Hubertlaki-tóhoz. Tömérdek béka lepte el a tavat, melyek szorgosan végezték szaporodási feladatukat. A Hamuházi-séd (patak) mentén a vizenyősebb részeken tőzike-mezőkre bukkantunk. Egy korábbi vasútvonal mentén haladó jelzetlen úton gyönyörű fatörzsű fákból álló erdőn vágtunk át. Néhány patakátkelésnél tapasztaltuk, hogy a patakok a csapadékos télnek köszönhetően most bővizűek, ellentétben a korábbi évekkel. Végig már kissé elvirágzott hóvirágok szegélyezték utunkat.
A PKE-ből 8-an, a kolozsvári EKE-ből 4-en aludtunk fent a cabanában, de szombaton 10 zilahi barátunk is feljött hozzánk a hegyre, hogy ismét együtt legyünk, együtt túrázzunk!
Az otthoni indulás előtti utolsó egyeztetésen végül is abban maradtunk, hogy nem viszünk hótalpakat, hiszen a turistaház webkamerája alig mutatott havat. Hiba volt...
A 2024. február 27-i kiránduláson húszan (eddigi rekord!) voltunk, hogy felkeressük Adonyban a Nagy-Szigeten található hóvirágmezőt, ahol már javában nyílnak a hóvirágok. Erzsi kapcsolatai révén sikerült két lelkes helyi lokálpatrióta vezetővel is felvenni a kapcsolatot, akik beavattak bennünket az általunk kevéssé ismert város múltjának részleteibe.
Az Úr 2024. esztendejének február havának 24. napján, szombaton a következő említésre méltó kalandban volt része az ott megjelenteknek.
A Népsziget vadregényes helyein bóklásztunk, majd Angyalföld változatos részeit jártuk be. Modern, zsúfolt Duna-parti lakónegyed mellett haladtunk el, majd megnéztük az Angyalföldi Szent Mihály-plébániatemplomot. Cziffra György emlékszobránál felidéztük a világhírű zongorista életútját. 50-es években épült lakóházakat és szobrokat fedeztük fel. A Máglya közi művészház különleges, egyedülálló épületét is megcsodáltuk.
Egy kellemes, tartalmas napot töltöttünk Veszprémben, ahol Straub Gyula túratársunk kalauzolt bennünket.Többek között bementünk a Pannon Egyetem aulájába, ahol Gyula édesapjának, az egyetem professzorának szobrát is megtekintettük (Raffai Béla alkotása).
Ezen a tavaszba öltözött februári napon, a különleges nevű Váradok nevű buszmegállóban gyűlt össze kis csapatunk, hogy idei második túránkon felfedezzük a Visegrádi-hegység sokak számára még ismeretlen helyeit.