PKE nyugdíjas túra: Leányfalu, 2024. augusztus 27.
Könnyű sétát tettünk a Duna mentén Leányfalun. Sörözgettünk, beszélgettünk, ismertető táblákat olvasgattunk, tornaszereket próbáltunk ki. A nagy meleg ellenére jól éreztük magunkat.

Könnyű sétát tettünk a Duna mentén Leányfalun. Sörözgettünk, beszélgettünk, ismertető táblákat olvasgattunk, tornaszereket próbáltunk ki. A nagy meleg ellenére jól éreztük magunkat.
Szép erdei kisvonatozás után enyhén emelkedő – sétaútnak beillő – úton, árnyas völgyben haladtunk felfelé a kiszáradt Vöröskő-patak mentén. Így nem volt meglepetés, hogy a forrás nem bugyogott. Visszafelé egy kisebb kitérőt tettünk egy gerincútnak beillő, már elszáradt, sárga levelekkel borított úton. Megnéztük a Stimecz-házat, majd a piros mozdonyos kisvonattal a végállomásig zakatoltunk vissza. Itt, Felsőtárkányban egy gondozott parkkal körülvett mesterséges tavat jártunk körbe. Vezetőnk, Nagy Péter autón röpített Egerbe, ahonnan nem várt kényelmes és kellemesen hűtött busszal utaztunk vissza Budapestre.
Ezen a forró nyári napon a vízi program került előtérbe. Bérelt kenuval áteveztünk - néhányan átúsztunk - a Zebegényi-szigetre. A kellemesen langyos Dunában felfrissített minket az úszás. Szikrázott a nap, festői hegyek vettek körül, különleges alakzatú felhők úsztak az égen... És ezt lehetett fokozni: Mónika ízléses otthonában finomságokat fogyasztva vidáman cseverésztünk.
Heten indultunk Rétságról a kiszáradt Jenői-patak mentén a Bánki-tóhoz. Sétáltunk a szépen kiépített partmenti úton. Egy kis horgászhelyen meguzsonnáztunk, majd a szlovák tájházat néztük meg vezetéssel. A bátrabbak nagyot úsztak a tóban.
Keszthelyen meglátogattuk a Festetics-kastélyt, a Helikon Könyvtárat és a Hintókiállítást. Úsztunk a Balatonban a városi strandon. A kényelmes vonatúton hazafelé sörözéssel zártuk a napot.
A rendkívüli hőség miatt egy - Betty által alaposan megtervezett - óbudai sétát cseréltünk fel kellemes, vízparti hűsölésre. Később bepótoljuk!
A rekordokat döntögető forróság ellenére szép számmal gyűltünk össze és már rutinszerűen töltöttük be a buszt csapatunkkal. A Normafánál csatlakozott biciklivel Petya, aki délután a házigazdánk lett. Egy többnyire árnyas helyeken vezető erdei úton túráztunk az Erzsébet-kilátóhoz, majd visszafelé lefelé a Farkas-völgyben. Az egyre terjeszkedő beépítések miatt kissé kanyargósra sikerült a buszvégállomásra beérni. És jött a nap megérdemelt fénypontja: mennyei virsli és kolbász, és egyéb járulékos ínyencségek Irma és Petya jóvoltából. Az elmúlt keddek eseményeit is hozzátéve: tudunk élni!
2024. július 2-án rekordszámú érdeklődő indult a Budatétényi buszvégállomásról, hogy egy kellemes sétát tegyünk Diósdon. Mikor leszálltunk a buszról a Kaktusz utcánál, ott várt már Ági és Robi, így 22-en indultunk Kalmár Béla vezetésével felfedező utunkra. Először Béla rövid tájékoztatót tartott, merre megyünk, mit fogunk látni és kikkel fogunk találkozni.
A Naplás-tónál levő kilátóban gyönyörködtünk a panorámában, majd a tópart mentén haladva és az M0-s autópálya alatt keresztül jutva egy keskeny erdősávban - egy új túraösvényen - Nagytarcsára mentünk. A Vámos család három generációja csatlakozott hozzánk, ezzel jelentősen javítva csapatunk átlagéletkorát. Bementünk a Nagytarcsai Múzeumi Kiállítóhelyre, ahol Győriné Kováts Andrea mesélt a múzeum történetéről és jelenlegi működéséről. Majd megtekintettük a kiállítást és egy ismeretterjesztő filmet Nagytarcsáról. Az eszem-iszom sem maradt el...
Először a szegedi Új Zsinagógát tekintettük meg idegenvezetéssel. Ezután elsétálunk a Reök-palota felé, amelynek szépséges szecessziós lépcsőházát csodáltuk meg. Egy kis fagylaltszünet után a Füvészkert következett. Maradt még látnivaló egy másik alkalomra is.
2026 - Készítette a KYbest
A honlap a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásából valósult meg.
