Felmásztunk a Nagy-Koppányra, de nem láttuk csak egymást
Még sötétben kellett elindulnia otthonról annak, aki 2020. január 18-án a szobi Vasútállomás előtt találkozni akart Juhász Gábor túravezetővel, hogy aztán 11-en együtt folytassunk utunkat busszal Ódamásd, Malomvölgyig. Örömünkre csapatunk új társakkal bővült.
Az év utolsó túrájára kilencen gyűltünk össze a búbánatvölgyi buszmegállóban. A túra célpontját egy népszerű televíziós sorozat ihlette, bár a rövid közvélemény kutatás eredményeként megállapíthattam a társaság többségének teljes inkompetenciáját ezzel kapcsolatban.
Egy borongós őszi szombaton gyülekeztünk a solymári vasútállomáson. 13 fővel vágtunk neki az utunknak, köztünk a legifjabb Vencikével.
Meglehetősen kicsiny társaság (5 fő) gyűlt össze ezen a szép októberi reggelen az ipolytarnóci látogatóközpont fogadóépületében.
Hűvös időben érkeztünk meg autóval korán reggel Mórra, hogy a Vértes egyik oldaláról a másikra átsétálva élvezzük a csodás őszi színeket és közben Csókakő várát is megnézzük.
A februárban elkezdett Karancs - Medves csúcsai túramozgalmat október első hétvégéjén fejezte be a Domokos Attila vezette csapat.
Felemás időben - szombaton eső, vasárnap napsütés - a remek szálláshelyről indulva járta végig a még hiányzó csúcsokat a 11 fős társaság.
A Hargita jórészt erdővel borított vonulatát jártuk be szeptember utolsó hetében. Kezdetben szép őszi időben, majd az utolsó két napon időnként szemerkélő esőben gyalogoltunk.
Szeptember 7-ére változékony időt jósolt a meteorológia. Talán az esőtől való félelem okán, csak nyolcan vágtunk neki az első őszi túránknak, ill. vágtunk volna ha Ica le nem késte volna a csatlakozó buszjáratot.
Az augusztusi Kárpátok Bércein Vándorút eredetileg tervezett két szakaszából (Fehér-Tisza forrása - Tatár-hágó - Szinevéri-tó) az első szakaszt a Tatár-hágóig sikerrel bejártuk.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület méltán népszerű vádortáborát ez évben Szovátán, a marosvásárhelyiek szervezték meg, nem is akárhogy: le a kalappal előttük!