2025. május 27-én tizenkilencen gyűltünk össze a Budatétényi Rózsakert bejáratánál, hogy megtekintsük a virágzó rózsákat, majd sétáljunk egyet a Duna-parton. Sokakat csábított az is, hogy utána a Kalmár-Család közeli, kellemes pihenő-kertjében vendéglátás ígérete is kecsegtette a túrázókat.
Galéria
Tizenketten indultunk útnak vonattal, majd busszal 2025. május 20-án Budapestről, hogy szakértő vezetéssel megtekintsük a Kámoni Arborétum kincseit. Déli harangszóra már az Arborétumban is voltunk, odafelé menet megcsodáltuk a szépen helyreállított, mára magántulajdonban levő Saághy-kúria épületét.
A szakvezetést maga az Arborétum vezetője, Németh Gábor tartotta, aki a rendelkezésre álló kb. másfél óra alatt igyekezett bemutatni nekünk a 27 hektár területen élő 3200 fa- és cserjefajok közül a legkülönlegesebbeket.
2025. május 18-án, vasárnap korán keltünk, hogy autóbusszal már 9 óra után megérkezzünk Szirákra. Borús, hideg időben indultunk útnak reggel nyolcan, a korai kelés miatt álmosan kászálódtunk le a buszról, a sziráki katolikus templom előtt. Ott egy helyi polgár adott jó tanácsokat, merre menjünk, de Robi ezt nélküle is igen jól tudta.
Galéria
Kilenc fős kis csapatunk vonata 11 óra felé ért Verőcére kicsit borongós időben. Verőce – 1965 előtt Nógrádverőce -, korábban Nógrád vármegyéhez, 1950 óta Pest vármegyéhez tartozik.
Először a Gorka Géza Múzeumot kerestük fel. Egy nagyon udvarias, kedves férfi és egy hölgy várt minket és vezettek végig a tárlaton. Gorka Géza kerámikus kb. öt évtizedig (1923 óta) lakott ebben a gyönyörű villában. Az alsó szinten az ő csodálatos kerámiáit, a következő szinten lánya - Gorka Lívia -, a felső szinten unokája, Gorka-Focht Géza kerámiáit tekintettük meg. Gorka Lívia szobájából festői kilátás nyílik a környékre.
Eső utáni csendes időben tizen sétáltunk a Veresegyházi-tavak körül. A síma vízfelületen látványosan visszatükröződött a zöldbe borult part. Elmentünk a termárfürdő mellett, ahol boldog nyugdíjasok áztatták magukat. Bementünk a város központjába is, ahol dekoratív modern épületeket, szobrokat láthattunk. Egy csupa rózsaszín kávézóban kis kávészünet után tovább folytattuk sétánkat a tanösvényen. Hattyúpár úszott a strandnál.
Kora nyári verőfényben kanyarodtunk be a szilágysági Csákyújfalu egyik nyaralója kapuján. A kerítésen belül virágzó gyümölcsfákkal körbekerített tó, a tó partján mindennel felszerelt, ám nem hivalkodó ház, vízre néző hangulatos terasszal. Hatalmas területen a sátrazáshoz ideális zöldellő fű. A tó mögött az itt még patakként csobogó Egregy-folyó, amögött pedig dús lombú ligetes erdő.
Galériák
2025. április 29-én a gödöllői vasútállomáson találkoztunk vezetőnkkel, Ujj Ágnessel és túratársával, Hovodzák Péterné, Évával; ők mindketten a gödöllői "Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület" aktivistái. Ágnes művelődésszervezőként dolgozott a gödöllői Agrártudományi Egyetemen hosszú ideig. Ezalatt az idő alatt az egyetem neve többször változott, neve 2021-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (röviden: MATE) és alapítványi fenntartásúvá vált.
2025. április 22-én tizenhatan érkeztünk meg Pilisborosjenőre, hogy a nyáriasan melegre fordult időben egy körtúrát tegyünk, melynek végeztével a helyi Tulipánmezőn terveztünk látogatást tenni.
A KULT7 LABOR Művészeti és Kulturális Központban (1075 Budapest, Király u. 11.) ’A gyulavári templomtoronytól a gyulai víztoronyig’ című előadást hallgattuk meg Adorján Magditól Bay Zoltán fizikusról, aki a 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai közé tartozik. A legjelentősebb tudományos eredménye az volt, hogy a világon először az ő csoportja mérte meg a Föld - Hold távolságot rádióhullámok segítségével, mégpedig a II. Világháború harcai közepette, igen rossz körülmények között. Ezzel a kísérlettel megalapozott egy új tudományágat, a rádiócsillagászatot. Az előadáson ezeken a területeken kalandoztunk: fizika, csillagászat, történelem, tudománytörténet, irodalom.
