Juhász Gábor tagtársunk idén is meghívta egy baráti összejövetelre PKE-es tagtársait. Ez a nap azonban más miatt is más volt, mint a többi. Dupla ünnep! Éppen Gábor születésnapjára esett és különösen szép ünnep volt azért is, mert Ági hosszú idő után ismét velünk lehetett!
Domokos Attila változatos és gyönyörű útvonalat tervezett, amihez egyenletesen gyönyörű, napsütéses, illatokkal teli időjárást adtak ajándékba az égiek. 9 résztvevő, összesen 247 kilométert és 2800 m szintet tekert végig.
Idén egy gyönyörű nyárias napon, április 22-én kerültek megrendezésre az immáron 11-ik Bazilika és Burda teljesítménytúrák. Minden távon rekordszámú résztvevő nevezett: a Burda 20-on 99 fő; a Bazilika 40-en 124 fő; a Bazilika 55-ön 49 fő indult., összesen 272 fő.
A szokásos húsvéti túránkra Szlovákiában, a Kis-Kárpátokban került sor. Változatos volt a programkiírás, panorámát ígérő túrákkal, várromokkal tarkítva. Három autóra való jelentkező gyűlt össze. Mindnyájan egy eldugott, jelzetlen, vadregényes üdülőterületen levő faházban lettünk elszállásolva.
Március 14-én Abaligetről 12-en vágtunk neki a Kaposvárig tervezett távnak, hogy aztán a túra ötödik napján vasárnap 66 km megtétele után 5+1-en induljunk haza. A meterológusok rengeteg esőt és márciusi telet jeleztek előre és ez be is vált. Emiatt, meg egészségügyi okok miatt a társaság létszáma fokozatosan csökkent, de a vándorlás minden résztvevőjét sok szép élménnyel ajándékozta meg ez a jól szervezett emlékezetes program.
Kivételesen vasárnap indultunk neki a még hófoltos hegyeknek, hogy a ragyogó napsütésben egy kis jó levegőt és napfényt vegyünk magunkhoz. Az erdő még aludt (a hóvirágokat kivéve), de a kirándulók nem, a Két-Bükkfa Nyeregtől 24 főt számláló csapatunk vágott neki a havas kapaszkodónak.
Amikor ezt a túrát terveztem langy tavaszi szellőket és hóvirágos völgyeket láttam lelki szemeim előtt. Ehhez képest, amikor kicsiny, hét fős csapatunk leszállt a szári vasútállomáson, egy valódi téli túlélőtúra várt ránk.
Csütörtökön sok holminkat összeszedve indultunk útnak Ausztria felé, a láthatatlan határt átlépve egyre havasabb téli táj fogadott bennünket. A csapat nagy része még világosban megérkezett Losenheim-i szállásunkra (Karl Langer Haus), ahol a hó már elérte azt a mennyiséget, hogy a házat csak gyalogosan tudtuk megközelíteni. Így csomagjainkkal tettük meg ezt a 300 métert, ki egyszeri, ki többszöri fordulóval.
A leányfalui indulásnál 9-en vágtunk neki a túrának, hogy aztán a Körösi Csoma Sándor emlékműtől már 10-en folytassuk.
