Az aznapi eső nyomán felszálló párafelhők pamacsai és ragyogó napsütés fogadta túracsapatunk tagjait, akik sorban megérkeztek szállásunkra az orfűi Öreg Pajta Vendégházba, Nagypéntek délutánján. 
Galéria
Galéria 2

A szállás elfoglalása és a kölcsönös örömködés után beszélgetéssel, eszegetéssel és iszogatással töltöttük a nap hátralevő részét.

Szombaton a reggeli után nekiindultunk aznapi túránknak. Az ösvényünk medvehagymamező között kanyargott és folyamatos kapaszkodás után értük el a Büdös-kúti-házat. Kis pihenő után tovább emelkedett az utunk, amíg elértük a fennsíkon áthaladó utat. Innen már lefelé haladtunk és hamarosan megérkeztünk a melegmányi-völgybe. Az Anyák-kútjánál többen friss forrásvizet vettek magukhoz, majd hamarosan elértük a mésztufalépcsőket. A karsztvízből kiváló mészkő teraszokat hozott létre, amin a patak vize zuhatagosan érkezik le. A fotózás után egy kisebb emelkedő legyűrése és némi ereszkedés után érkeztünk a mánfai Árpád-kori templomhoz. A több építészeti korszakon átment műemléken egyszerre voltak felismerhetőek a román és a gótikus stílusjegyek. Rövid séta után a Kőlyuki-betérőben, ebben az út menti vendéglőben töltődtünk fel új energiákkal. A Mánfai-horgásztó mellett elhaladva hamarosan emelkedni kezdett az utunk. Vágotpusztát elérve már többnyire lefelé tartottunk és hamarosan feltűntek Orfű házai.

A közös vacsora után beszélgetéssel zártuk le az aznapi élményfolyamot.
Vasárnap reggel a Szuadó-völgy felé vettük az irányt, itt is medvehagymás aljnövényzetben kezdtük a túrát. Először a patak völgy oldalában haladt utunk, majd leértünk a patak mellé, itt aztán többször is át kellett kelni a vízfolyáson. Egy csíkos vadmalacot látva sietősebbre vettük a tempót. A Remete-forrástól folyamatosan emelkedett az utunk, ami csak a Pálos kolostor romjait elérve váltott vízszintesbe. Itt a kellemes környezetben megpihenve gyűjtöttünk új energiákat és hamarosan a Zsongor-kőnél gyönyörködhettünk a délre nyíló panorámában. Balra a Villányi-hegység vonulatai, délre a horvátországi Papuk csúcsai tűntek elénk. A vaskori földvár sáncait keresztezve megkezdtük ereszkedésünket a hegység nevezetes homokkő alakzatai irányába. A Babás-szerkövek különböző formációit elérve csodálhattuk a természet e különleges csodáit. A Mecsek e déli oldalának szárazságát mutatta a poros talaj és az aljnövényzet rendkívüli szegénysége. A Jakab-hegy déli oldalát harántolva rövidesen visszatértünk a hegy északi oldalára. Itt először aszfalt úton haladtunk, majd átértünk a Vásáros út nyomvonalára. Orfű házai közé beérve már az ismerős úton haladtunk szállásunk felé. Az estét a már szokásos közös vacsorával, némi borozgatással és beszélgetéssel zártuk.

Húsvét hétfőn a férfiak először a hagyományos locsolással örvendeztették meg a csapat hölgytagjait, amiért hímes- és csokitojásokkal lettek gazdagabbak. Miután mindenki megreggelizett következett a pakolás és búcsúzkodás. Mindent összegezve: remek időben és remek társaságban töltöttük el a húsvétot a Mecsekben.

A túrákat vezette és a beszámolót megírta: Mérai Róbert

Galéria
Galéria 2