Ez már a sokadik alkalom volt, hogy Hárskúton túráztunk Gyula vezetésével. Különböző helyen fekvő medvehagyma-mezőket próbáltunk ki, ez alkalommal a Papod-hegyre vezető út mellett elhelyezkedőket vettük célba.

Galéria

 Medvehagyma-gyűjtés és erdei séta Hárskúton

2026. március 10-én Straub Gyula szakértő erdőjáró túratársunk vezetésével összesen 13-an tettünk medvehagyma-gyűjtő és erdővel kapcsolatos ismereteinket bővítő sétát a Hárskút melletti erdőben. Tömegközlekedéssel, vonattal majd távolsági busszal érkeztünk Hárskútra, és volt is izgalom, hogy minden csatlakozás a tervezettek szerint történjen.

A hárskúti buszfordulótól – miután Kulcsos Laci barátunk jóvoltából ittunk egy kis alkoholt a szerencsés megérkezésre - legtöbbünket Gyula fuvarozott el autóval a Papod-hegyre vezető pihenőig, amelyet már korábbról is ismertünk. Ott éppen sóderhegyek tornyosultak, mert a parkolót korszerűsíteni fogják.

Ez már a sokadik alkalom volt, hogy Hárskúton túráztunk Gyula vezetésével. Különböző helyen fekvő medvehagyma-mezőket próbáltunk ki, ez alkalommal a Papod-hegyre vezető út mellett elhelyezkedőket vettük célba. Sétánk közben Gyula elmondta, milyen az ideális növekedési terület a medvehagymának, és szóba került, hogy nagyon elszaporodott a szarvas / őz / vaddisznó állomány a környéken. A közelmúltban ezért kétnapos vadászat során történt kísérlet az egyensúly megteremtésére a terület vad-eltartó képessége és az erdei vadak száma között. (Persze a vadászok nemcsak az egyensúly megteremtése kedvéért vadásztak.)

Sok kivágott fa volt az út mentén, ezzel kapcsolatban Gyula elmesélte, hogy a szarvasok valami különös okból - még ha az erdészek ellátják is őket élelemmel – a fiatal kőrisfák kérgét lehámozzák, ami megszakítja a tápanyagszállítást a gyökér és a korona között, és ezzel olyan károsodást okoznak, ami a fa kipusztulásához vezet. Több ilyen megrágott, kivágott fát láttunk a farakásokon. A farakásokon látható „karmolós” nyomokkal kapcsolatban Gyula elmagyarázta, milyen korszerű fakitermelő gépek léteznek, melyek nemcsak felszeletelik, hanem ki is hozzák a rönköket az erdőből, úgy, hogy nem teszik tönkre alatta a növényzetet.

Ezalatt lassan felértünk a Papod-hegyre, ahol enyhítettünk éhünket és desszertként Szabó Ica finom zserbóját élvezhettük, és Sári is hozott csokis-narancsos sütit, Irén meg pizzás táskát. Többen felmásztak a kilátóba - én ezt most kihagytam - és nemcsak a szép kilátást élvezhették a gyönyörű, napos időben, hanem egy madárfészket is találtak fent, a kilátó sarkában.

A kilátóból lefele menet jobbra és balra is tágas medvehagyma-mezők voltak, a medvehagyma még nem fejlődött ki teljesen, de már jól lehetett szedni. A hóvirágok már elhervadni látszottak, előbújtak az ibolyák, és a som is teljes pompájában virágzott az erdőben.

Útközben Gyula arról mesélt, miért nincsenek már gyümölcsfák az erdőben. Az 1860-as években változás történt az erdőhasználatban, mert addig az ott lakók bizonyos tekintetben (gyümölcs-gyűjtés, rőzsegyűjtés), használhatták az erdőt, ez az állapot az új törvények bevezetésével eltűnt. Inkább kivágták a gyümölcsfákat az erdőben, csak hogy az állami- ill. magán-tulajdonban levő erdőkből kiszoruljanak a helyi lakosok. Gyula rámutatott arra is, hogy a tulajdonosok inkább alkalmaztak széleskörű erdőgazdálkodási ismeretekkel rendelkező, idegen országból származó erdészt, aki nem volt annyira elnéző a helyiekkel szemben, mint esetleg a magyar erdész.

Lassan visszamentünk a parkolóhoz, ahonnan részben Gyula segítségével, autóval, a többiek gyalog, besétáltunk a faluba, egy kocsma-látogatás reményében. Kocsma nem volt nyitva, de Laci barátunk talált egy élelmiszer-boltot, ahol volt sör, így sikerült szomjunkat enyhíteni.

Hárskútról Veszprémbe Laci közbenjárásának és egy kedves busz-sofőrnek köszönhetően nagyon kellemesen utaztunk, és a Göcsej-express-vonat visszarepített bennünket a fővárosba.

Sajnos elfelejtettük pontosan megmérni, de becslés szerint kb. 9-10 km-t sétáltunk volna, ha egy kicsit nem autózunk Gyulával a parkolóig vagy vissza.

Köszönjük Párkány Erzsinek a szervezést, Straub Gyulának pedig az érdekfeszítő és tanulságos meséit, ismereteket az erdőről, a vadakról, a helyi történetekről!

Összefoglalta: Gombos Katalin