Szegedi sétával kezdtük a városnézést Gotti kalauzolásával. Megcsodáltuk a Móra Ferenc Múzeumban a kínai agyagkatonákat és kincseket. A darulesen szakavatott vezetővel figyeltük a felettük elhúzó darvakat. A Fehér-tóra repültek éjszakázni. Távcsővel jól megfigyelhettük a fenséges madarakat.

Erősen esett, amikor Budapestről elindultunk a mai túránkra  Párkány Erzsi autójával. A másik csapat Zölei Betty autójával startolt. Menet közben már elállt az eső, néha szemerkélt. Szegeden már jó kiránduló idő várt minket. Újszegeden, a Belvárosi híd tövében parkoltunk le, sétánk innen indult.  De előtte finom sütemények és egy kis szíverősítő kínálgatásával melegítettük be magunkat.

A Tisza fölött átívelő híd megépítése a várost elpusztító 1879-es nagy árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt. A híd  Feketeházy  János és Gusztáv  Eiffel tervei alapján épült 1880-1883. között. A II. világháborúban a visszavonuló németek felrobbantották. Az új híd építése 1947-ben kezdődött és 1948-ban fejeződött be.   Átérve a hídon a belvárosban találtuk magunkat, az Oskola utcán sétálva és a Palánkon keresztül a Dómhoz értünk. A palánk fonott-, vagy deszkakerítést jelent. Valamikor a Vár külső elővédjéül szolgált ez a palánkkerítéssel körbevett terület. A Fogadalmi Templom (Magyarok Nagyasszonya Székesegyház) építésének rövid története: az 1879-es árvíz levonulása után a városatyák fogadalmat tettek az újabb árvizektől való megmenekülésért egy monumentális katolikus templom megépítésére. Az első terveket Schulek Frigyes készítette neoromán stílusban a párizsi Sacre Cour-bazilika mintájára és fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel módosíttatták a terveket, aki a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb kivitelezést tett lehetővé. Az építés 1913-ban kezdődött, az I. világháború alatt leállt az építés. Végül 1930-ban szentelték fel a Dómot. A katedrális Szeged jelképe lett, XX. századi egyházi építészetünk kimagasló alkotása, hazánk 4. legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel. A Dóm tér 12 000 négyzetméteres területével éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér.  Kiváló akusztikai adottságai miatt kínálkozott a lehetőség szabadtéri rendezvények megtartására. A színi előadások megvalósítását Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hathatósan támogatta 1929-től. A két világháború között (1931-1939) megrendezett előadások  a magyar színjátszás jelentős eseményei közé tartoztak. A város szélesebb repertoárral 1959-ben újította fel a játékokat. Azóta is kedveltek a Szegedi Szabadtéri Játékok kimagasló előadásai, amelyeknek gyönyörű hátteret biztosít a Dóm és a Dömötör torony.

A Dóm tér előtt található az Aradi vértanúk tere II. Rákóczi  Ferenc  lovas szobrával, a Szegedi Egyetem Természettudományi és Informatikai Karának otthont adó Bolyai János épület  és a teret lezáró Hősök kapujával. A Hősök kapuja (Porta Heroum) neoklasszicista alkotás, az első oszlop az 1848-49-es szőregi csatának állít emléket, a másik oszlop az I. Világháború hőseinek, a 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A boltíven Aba-Novák Vilmos freskója látható, amelyet a kommunista rendszer cementes vakolattal befedett, mivel azon Horthy Miklós alakja is szerepel, továbbá a vallási jellegű képek miatt. A freskót az Aba-Novák alapítvány kezdeményezésére kezdték restaurálni, ami 2000-re lett kész. A Hősök kapuja boltíve felett a felirat: „Hősi halált halt hű fiaink emlékét őrzi az élet”.

Az idő rövidsége miatt sietve folytattuk utunkat a Dugonics tér és Kárász utca felé. A Dugonics téren (Dugonics András piarista paptanár volt) áll a Szegedi Tudományegyetem központi épülete, ebbe az épületbe járt József Attila is, szobra megtalálható a téren.  A tér az egyetemi sajtó szülőhelye is.

Tovább sétálva a Kárász utcához érkeztünk, amely Szeged legismertebb sétálóutcája.  Innenső sarkán áll az az épület (Ungár-Mayer palota), amely Corso kávázójában gyakran megfordult, beszélgetett Juhász Gyula és József Attila is.

Az épületet Magyar Ede szecessziós építész tervezte, az első olyan bérház Szegeden, amelyben vasbeton szerkezetet alkalmaztak. A Kárász utca mindkét oldalán szépen gondozott, felújított eklektikus stílusban épült házak találhatóak. A Kárász utca - Klauzál tér  terület építészetét Európa Nostra- díjjal ismerték el 2003-ban.  A Klauzál téren Kossuth Lajos  első magyarországi egész alakos szobrát néztük meg. Itt ezen a téren mondta el Kossuth híres toborzó beszédét több tízezer ember előtt, melynek kezdő sorai: „ Szegednek népe, nemzetem büszkesége”  a szobor talpazatán olvasható.  Sok neves épület, szobor található a Klauzál téren, Kárász utcán, gyönyörű a Széchenyi tér, de - más programunk is lévén - többre nem futotta az idő. Szeged megér még egy egész napos kirándulást. Tervezzük is, hogy tavasszal újra eljövünk.

A rövid városnéző sétánk a Móra Ferenc  Múzeumnál ért véget. Megtekintettük a múzeum különleges kiállítását : „Agyagkatonák, az első kínai császár hallhatatlan őrei” tárlatot és a „A Jáde Császárok kora” kiállítást, ahol ókori kínai tárgyakat, temetkezési szokásokat, halotti uralkodói  jádepáncélt láthattunk. Mindkét  kiállítás nagyon érdekes, izgalmas volt. A múzeum kilátójába – a tetőre - is felmentünk. A képtárat és a „Móra rengeteg”-et is megtekintettük.

Rövid ebédszünet után ki kocsival, ki tömegközlekedéssel indult tovább a nap fő eseményére, a darulesre Sándorfalvára. Összesen 12-en voltunk a PKE-től a darulesen. A faluszélen, a Brassói utca legvégéről szervezett vezetővel egy nagy gyerekcsoporthoz csatlakozva sétáltunk a madárfigyelő kilátóhoz a Fehér-tó közelében. Először vadludakat láttunk elrepülni. Majd egyre több darucsalád húzott el a közelünkben és távolabb is. A sekély tavon éjszakáznak a ragadozóktól távol. A táplálékot nem a tóból szerzik, hanem a szántóföldeken kihullajtott kukoricát csipegetik. Sok egyéb érdekeset is megtudtunk a darvakról. Szabadszemmel inkább a kontúrjukat, távcsővel viszont a tollazatát is láthattuk. Sötétedéskor utaztunk haza.

Köszönet Párkány Erzsinek a darules megszervezéséért, a sofőröknek a balesetmentes vezetést, a szállításért.

Összefoglalta: Vámos Ágota – akinek a városnézést köszönjük.

Galéria