2025. április 29-én a gödöllői vasútállomáson találkoztunk vezetőnkkel, Ujj Ágnessel és túratársával, Hovodzák Péterné, Évával; ők mindketten a gödöllői "Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület" aktivistái. Ágnes művelődésszervezőként dolgozott a gödöllői Agrártudományi Egyetemen hosszú ideig. Ezalatt az idő alatt az egyetem neve többször változott, neve 2021-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (röviden: MATE) és alapítványi fenntartásúvá vált.

Galéria

Vezetőnk, Ágnes, már a vasútállomáson körvonalazta 16 fő érdeklődőből álló csoportunknak sétánk állomásait, így érdeklődéssel igyekeztünk Kálmán herceg lovának közelébe, hogy megtudjuk, mivégre áll a herceg lovasszobra az egyetem főépülete előtt.

A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziuma részére 1923-29 között felépített épületegyüttes több részből (iskola, kollégium, rendház) állt. A valaha volt rendház előtt áll Kálmán herceg lovasszobra, emlékezésül arra, hogy a muhi csatában megsebesült és később elhunyt herceg - IV. Béla öccse - a premontreiek nagy segítője volt. Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy a lovasszobrot az 1933. augusztus 2-16. között Gödöllőn megrendezett IV. Cserkész Világtalálkozó előtt, 1931-ben avatták fel, és része volt a nagy eseményre való alapos felkészülésnek, melynek fővédnöke a későbbi miniszterelnök, egyben tiszteletbeli főcserkész gróf Teleki Pál volt.

A neobarokk épületegyüttes 1957-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főépületeként funkcionált, a premontreiek a közelben 1992-től kezdtek fokozatos építkezésbe és (újra)létrehozták a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumot.

A MATE területén jelenleg nagy építkezés folyik, ezért a fél világot megkerültük, hogy bejussunk a főépületbe, közben Ágnestől sok érdekes dolgot tudtunk meg; pl. miért nem elfogadható, felállítható az a szobor, mely mezítlábasan ábrázolja a magvetőt (mert vetéskor még hideg van, ezért cipőben vetnek).

Előzetesen Ágnes már elvégezte a beléptetési adminisztráció keserves, bürokratikus munkáját kedvünkért, így egy modern épületrészen áthaladva - ahol láthattunk egyetemistákat sok földrészről-, egyszer csak megállhattunk a Díszterem lélegzetelállító, monumentális fali domborműve, a "Mag apoteózisa" előtt.

Amerigo Tot szobrászművésznek ez az alkotása az Egyetem aulájának a bejárattal szemközti falán látható, bronzból készült, nagysága 150 négyzetméter. Az épület tervezője, Zöldy Emil, az aulát egy központi térnek alkotta meg, padlója vörös márvány, körben az emeletek, melyeken az irodák vagy tantermek foglalnak helyet, de a körfolyosókról az aula légterébe látni. Fehér márványból vannak a tartóoszlopok, és a főfalon található a monumentális, néhol bronzosan csillogó, néhol oxidált felületet mutató dombormű. Velünk volt Buda István szobrász túratársunk, aki  elmagyarázta, hogyan volt lehetséges ezt az óriási felületet darabokból öntött részekből összedolgozni és milyen felületkezelési eljáráson esett át, mielőtt végleges színeit elnyerte. (Külön feladatot jelentett a tekintélyes súlyú műtárgy miatt az alapozás kellő megerősítése.)

Miután megtekintettük az óriási fali domborművet, Ágnes a szónoki emelvényen egy rögtönzött kiselőadást tartott dokumentumokkal alátámasztva Amerigo Tot életéről és alkotásairól. Nagyon megjegyeztük, amit bevezetőként és összefoglaló megjegyzésként mondott, ti. "nagy franc volt", és ezzel azonnal felcsigázta érdeklődésünket.

Ezután a volt kastélyparkban nemrég épült uszoda mellett elhaladva a majálisra készülő parkban a "Világfa" előtt fényképezkedtünk, majd a "Cserkészfiú" szobor hányattatásainak történetét mesélte el Ágnes. Ennek helyén állt, tulajdonképpen egy mélyedésben az olvasó Lenin szobra, amely most a Memento Parkban áll.

Kis pihenőt tartottunk a Sulyán-cukrászda napernyői alatt, majd megjegyeztük a mellette levő református templomot és lépteinket a Gödöllői Királyi Kastély felé vettük. Ez alkalommal azonban egy mellékajtón, a kerten keresztül jutottunk be a különleges alkalmakkor látogatható Nepomuki Szent János Kápolnába. Ez a kastély temploma, mely közvetlen összeköttetésben állt a lakosztályokkal, és az Oratóriumnak nevezett páholyból vehettek részt a szentmisén az előkelőségek. A templom építtetőjéről, I. Grassalkovich Antalról és mozgalmas életéről sokat megtudtunk Ágnestől, és egy szorgalmas, józan gondolkodású, kompromisszumokra kész jogászembert ismertünk meg személyében. Korrektségére jellemző, hogy mikor kisajátította a helyet, ahol egy református templom állt, hogy a kastély mellé építhesse a Kápolnát, akkor új templom építésére adott pénzt, építőanyagot a református gyülekezetnek. Sajnos a későbbi Grassalkovichok (kedvesen rövidítve Grasik), már nem voltak annyira sikeresek, mint I. Grasi, és utódok nélkül haltak ki. Ezután a kerítés túloldalán tisztelegtünk Nepomuki Szent János, a gyónási titok megtartójának homokkő szobra előtt, majd az angol kerthez hasonló, védettséget élvező Felső Parkban bekukkantottunk a Horthy-medencét övező csalitosba. Itt áll Horthy István szobra.

Látogatást tettünk még az Erzsébet-parkban, melyet a Királyné 1898-ban történt váratlan és erőszakos halála után már két hónappal elkezdtek létrehozni. Végigmentünk a négyes krími hársfa-soron, egészen a központi sziklacsoportig. Előtte áll Erzsébet királyné bronzba öntött szobra, melynek felavatási ünnepségén maga I. Ferenc József is is részt vett. A posztamensen álló szobor esernyővel a kezében ábrázolta Őt úgy, ahogy a gödöllőiek megismerték.

Itt köszöntük meg Ujj Ágnesnek, hogy a sok, új, érdekes  tudnivalót Gödöllőről olyan lelkesen, átélhetően és nagyon élvezetesen osztotta meg velünk. Búcsúzásként egyesek még felmásztak a sziklákra, majd a Grassalkovich-kálváriára, mely nemcsak az ország egyik legszebb barokk kálváriája, hanem vízmedence is található alatta, mely a kastélypark öntözésére szolgált.

 A séta során kb. 10 km-t tettünk meg.

Köszönjük Ujj Ágnesnek a tartalmas és érdekes vezetést!

Összefoglalta:  Gombos Katalin