A Bp. III., Bécsi útról sűrű hóesésben gyalogoltunk fel a múzeumhoz. A kiscelli kastély a Mátyás-hegy keleti lábánál terül el, a Duna szintje fölött 50 méteres magasságban. Ezen a hegyteraszon áll a kiscelli kastély (múzeum) épületegyüttese és a 15 hektáros parkerdő. 
http://kiscellimuzeum.hu/muzeumtortenet

Galéria

Források szerint itt már a XII. században királyi udvarház állt. 1659-ben a Zichy család megkapta Óbudát I. Lipóttól és a XVIII. században barokk stílusú templomot és kolostort építtetett. 1702-ben Zichy László és Péter – a dédapjukkal történt 1622-es máriazelli csoda emlékére – fogadalmat tett, hogy kápolnát építtet a mariazelli kegyszobor másolatának. A kápolna 1724-ben épült, melyet a helyi németajkú lakosság Klein Mariazellnek nevezett. A kegyhelynek híre kelt, egyre több zarándok kereste fel.

A Zichyek két trinitárius kolostort alapítottak: Budakeszi közelében Makkosmáriát és a Kiscellit. A trinitárius szerzetesrend fő tevékenysége a hadifoglyok kiváltása volt. A szerzetesek élelmet, pénzt és más értékeket szolgáltattak, de gyakran személyes szabadságukat ajánlották fel cserébe a foglyok szabadon bocsátásáért. Fél évezredes fennállásuk során legalább 1 millió foglyot váltottak ki.

II. József 1783-ban más szerzetesrendek mellett feloszlatta a trinitáriusokét is, akik elhagyták a kolostort, így a híres búcsúhelyként ismert Kiscell elveszítette vallási jelentőségét. A templom pompás barokk berendezési tárgyait elárverezték. A Kiscelli Madonna ekkor az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templomba került.

Az épületből hamarosan kaszárnya és katonai kórház lett, közel egy évszázadon keresztül. A két tornyot a templom tetőterének magasságáig elbontották.

1911-ben Schmindt Miksa bécsi bútorgyáros a környező területekkel együtt megvette a kincstártól. Kastéllyá építette át a barokk épületet. A lebontott bécsi hadügyminisztérium kapuját beépítette a kolostorépület déli oldalába – ma ez a kapu vezet az udvarról az épületbe.

1935. 04. 01-jei halála után - végrendelete szerint - a kastélyt és kertjét a fővárosra hagyta, azzal, hogy múzeumként és közparkként működjön tovább.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Schmidt_Miksa

Kis csapatunkkal megnéztük az állandó kiállítást és az időszaki: HALLÓ? HALLÓ! Kiállítást. A 19. század végétől kezdődően, Budapest példáján keresztül követi végig a távbeszélő technikatörténetét, a hálózat, a telefonközpontok kialakulását, fejlődését. Jót bohóckodtunk - a régi telefonfülkéből hívtuk a fürdőszobát. Belehallgattunk a rádiókabaré „Halló, itt vagyok!” műsorába. Érdekes volt a telefonbeszélgetés számláló (emlékeztet a villanyórára), ami alapján számláztak.

http://kiscellimuzeum.hu/hallohallo

A múzeumlátogatás után a havas Kiscelli Parkerdőben sétáltunk. A parkerdő kedvelt sétahely: szakadékos árkokkal, tisztásokkal, tűzrakó helyekkel, játszótérrel. A fő sétányt (kék + turistaút) a kálvária barokk stációsora szegélyezi, a XIV. stációnál áll a szép Golgota-szoborcsoport. A Bécsi út felé ereszkedve találjuk az 1812-1814 között épült Szent Vérkápolnát.

A Kiscelli utcán lefelé elértük Tényi Gyuri otthonát, ahol jót ettünk-ittunk és bandáztunk.

Szép szeles, havas, jókedvű napunk volt, bőrig ázva, jó társaságban.

A programot vezette és a beszámolót összeállította: Zölei Beatrix

Galéria