Tavasz a Soroksári Botanikus Kertben

2026. március 3-án 11-en utaztunk Dél-Pestre, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Soroksári Botanikus Kertjébe ellátogassunk. Noha a Kert Budapest területén, Soroksáron található, legtöbbünk még csak nem is hallott róla.

Galéria

A Kertbe való kirándulást alapos tervezés előzte meg; Párkány Erzsi egyeztette a látogatásunk időpontját, mikor öltözik legszebb kora-tavaszi pompájába a Kert. Szakvezetőnk, Bottlik Gábor kertészmérnök és természet-festő, a Kert évtizedek óta hűséges munkatársa volt, akinek minden fű-fa-virág és állat személyes ismerősének tűnt, és mindenről volt története, emléke, de ha más nem egy szójátéka.

Lehetetlen összefoglalni azt a rengeteg információt, ami a több, mint 2 órás vezetett séta során ránk zúdult, ezért csak néhány elemet szeretnék önkényesen kiemelni:

A Kert több, mint 60 éves, az 1960-as években létesítették, mintegy 60 hektárnyi területen. Az volt a cél, hogy a növénytani oktatás során a leendő kertészmérnökök közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényekkel. A Kert jellegét meghatározza, hogy alapvetően különböző jellegű homoktalaj található a területen, de van ott erdő, homokbucka és vizes élőhely is, ezért a biológiai sokféleség bemutatására kiválóan alkalmas a terület. A gyűjtemények növényföldrajzi egységenként vannak elkülönítve, és mikor egyik egységben (pl. Észak-Amerika) megjelennek a másik egységből (pl. Kelet-, Közép- és Dél-Európa) származó, pl. madarak által odahordott magokból kifejlődő egyedek, akkor a kertészeknek ki kell gyomlálni a nem-odavaló növényeket. A Kert nem az ápolt parkok, hanem inkább az erdők természetes megjelenésének formáját követi; a kiszáradt, elpusztult fákat (holtfákat) csak az utakról távolítják el, de a területen hagyják, hogy élőhelyet biztosítsanak gombáknak, rovaroknak, madaraknak, és tápanyagot juttassanak vissza a talajba.

A Kertben sok állat él, egy mezei nyúl messziről megmutatta magát nekünk, az őzek zöld növények iránti rajongását sok fa törzsén megfigyelhettük, és Vezetőnk többször felhívta a figyelmet különféle madarak (pl. erdei pinty, csúszka, szajkó) hangjaira is. A Kertben 124-féle madár, több, mint 100 féle állat, 1446 féle bogár lelhető fel.

A borostyánokról, melyekből sok van a kertben, és az alacsonyabb példányok hálóval voltak letakarva, megtudtuk, hogy fel kell másszanak egy fára, hogy virágot majd termést hozzanak. A Kertben kb. embermagasság fölött volt látható a zöld lombjuk, mert az őzek lelegelték, ami alatta volt. A borostyán egyébként hasznos is lehet, mikor megvédi a fát az ún. „fagyléc”-hatástól, amely tulajdonképpen egy függőleges irányú repedés a fa törzsén, mely a téli időszakban a napos ill. nem-napos oldal közötti feszültség miatt jön létre. Ez a repedés a farontó kórokozók és gombák táptalajává válhat és a fa minőségét is befolyásolja.

A tavaszi növények közül az illír sáfrány (krókusz) lila virágai mellett a téli jázmin zöld vesszőin néhány sárga virága tűnt fel. A vizenyősebb részen óriási tőzike-mezőt láthattunk, de volt csillagvirág, téltemető és sok-sok hóvirág is az erdős részen. A som sárga bimbói még csak készülődtek kinyílni, de a pirosló illatos hunyor lilás virágai és a krémszínű hunyor bimbói sok helyen előbújtak a Kertben. A medvehagymák és nárciszok még csak a zöldjük egy részét mutatták meg a világnak, szerencsére a pockok csak a tulipán-hagymákat eszik meg, azt meg már nem ültetnek szabad földbe, csak cserépbe.

Vannak méh-kaptárok is a területen, egy méhész akác-, hárs és vegyes virágméz előállítására alkalmas helyet kapott a Botanikus Kertben. A kaptárokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy a közönséges nünüke lárvái a virágokra másznak fel és az ott virágport gyűjtő méhekre kapaszkodva a kaptárba vitetik magukat, ahol vígan dorbézolnak az ott található mézből és virágporból.

Szóba került még a séta során a Kert macskája, Zsenília is, aki nincs mindig tisztában a természetvédelem alapelveivel, és az ösztöneitől vezéreltetve cselekszik.

Az üvegházak szomszédságában található tanulmányi épületben van az a terem, ahol az egyetemi hallgatók a növényismereti gyakorlati vizsgára készülnek ill. ott vizsgáznak. Ennek a teremnek a falait Bottlik Gábor festményei díszítik, a legtöbb a Kert részleteit vagy növényeit ábrázolja. A szomszédságában található tűzrakó-pihenő helyen elfogyasztottuk szendvicseinket és az Erzsi által készített friss, sajtos ropogtatni-valót, majd a bonbont, amit Ági hozott. Volt egy kis pálinka is Zoli jóvoltából, de szerencsére kellemes, napos, meleg idő volt, nem gémberedés ellen itta, aki itta.

Köszönjük Párkány Erzsinek a szervezést és Bottlik Gábornak az érdekfeszítő, tanulságos és minden részletre kiterjedő szakvezetést!

Összefoglalta: Gombos Katalin

Galéria