Napsütéses szép őszi napon sétáltunk az Erdőtelki Arborétumban

Galéria

Séta az Erdőtelki Buttler-kastély kertjében (ma Arborétumban)

Egyik kedvenc olvasmányom volt Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye, és nagyon kedveltem a regényből készült tévéfilm-változatot is, melyben remek színészek lubickoltak a fő- és karakter-szerepekben. Emlékeztem, hogy a regény vége felé a kényszerházasságra szorított Buttler János gróf azt mondta "hogy feleségének nem ismeri el, de ... megengedi Dőry Máriának, hogy erdőteleki kastélyát lakhelyül használhatja". A ráerőszakolt feleség "női ravaszsággal olyanná varázsolta Erdőtelket, mintha ez lenne az igazi Buttler-ház, maga Buttler János pedig csak egy elfajzott cinikus, aki becsületes úri családját elhagyva, egy fantasztikus rögeszmével ődöng a nagyvilágban." Ezért érdekelt Erdőtelek és a Buttler-kastély. Ha Arborétum is van, csak annál jobb!

2024. október 22-én kilencen indultunk el, hogy látogatást tegyünk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Erdőtelki Arborétumában, mely a valaha volt Buttler-kastély parkját is magában foglalja. Sajnos a vonatközlekedésben támadt fennakadás miatt nem tudtunk a vezetésre egyeztetett időpontban megjelenni - magyarán egy órával később érkeztünk -, de az Arborétum elkötelezett és lelkes vezetője, Zöllei Tamás megszánt bennünket, és egy alapos, kedvcsináló és emlékezetes vezetést rögtönzött nekünk.

A Buttlerek utód nélkül haltak ki, s örökösöktől egy fővárosi sebészorvos-professzor, dr. Kovács József vette meg 1890-ben az Erdőtelki birtokot és az ottani kastélya környékét értékes botanikus kertté alakította. Nevelt fia, a szintén orvos ifj. dr. Kovács József, nem praktizált, hanem az erdőtelki füvészkertet kezelte, fejlesztette, és a birtokon gazdálkodott. Kiváló botanikussá és dendrológussá képezte magát. Szép sikereket ért el, a kert dendrológiai gyűjteménye az 1920-30 években országos hírnévre tett szert. Sajnos a "Gazda" 1945-ben, 85 éves korában meghalt, és az államosítás utáni új tulajdonosok óriási pusztítást végeztek a kertben. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy 1950-ben szovjet szakemberek javaslatára ami még megmaradt a gyűjteményből azt természetvédelmi területté nyilvánították.

Az Arborétum hozzávetőlegesen négy részre különíthető el: a régi kastélykert, a gyűjtemény magva, mely egy hozzávetőlegesen embermagas kőfallal van körülkerítve, de több kapun át lehet jutni a kőfalon túli, külső kertbe. A külső kertet később létesítették, ez is gyűjteményes kert, de szellősebb, a fák még nem olyan idősek, lombozatuk nem ér össze annyira, mint a régi kertben. Az őslápos-égeres terület az Arborétum szélén helyezkedik el, ahol egy kis patak, a Hanyi-ér táplálja vizével a gyűjteményt. Van még egy viszonylag kellemes méretű tó is az őslápos-égeres területhez közel, a közepén kis szigettel, a tóparton nádassal.

Zöllei Tamás arborétumvezető felhívta figyelmünket a gyűjtemény ékességeire: megismertük a rövid- és hosszúlevelű tiszafákat, piros illetve sárga terméseiket, a páfrányfenyő hímivarú és nőivarú egymás mellett növő példányait. Megtudtuk, mit kell ahhoz tennünk, hogy a páfrányfenyő diónagyságú, sárgás-színű terméséből kis növény, majd később nagy fa legyen. Megsimogathattuk a kínai ezüsttörzsű fenyő leváló kérgét, és megfigyelhettük, hogyan képződnek vékony, a nylonharisnyához hasonló szálak, mikor óvatosan kettétépjük a szillevelű gumifa levelét. Láttuk, a kb. 3,5 méteres, az országban legnagyobb cukorsüveg-fenyőt, és azt is, hogyan változik meg alakja, ha az "élettere" leszűkül, mert egy másik fa tolakodik mellé. Alaposan megszemléltük a  tulipánfa sárguló leveleit, alakjukat, és megkülönböztettük a liliomfától, azaz magnóliától, melynek sok, színes virággal pompázó példányát tavasszal volt alkalmunk megcsodálnia Gödöllői Botanikus Kertben.

Az Arborétum gondozása egész évben sok munkát ad a négyfőnyi csapatnak. A sétautak kellemesek, gondozottak, jól esett a csodás őszi időben a napos helyeken padon üldögélni és figyelni a madarak röptét az égen. Kati és Dóri jóvoltából egy kis finom sütihez, Erzsike gondosságának köszönhetően pedig alkoholos frissítőhöz jutottunk.

Miután alaposan kigyönyörködtük magunkat a csodás Arborétumban, elköszöntünk. Az Arborétummal határos Buttler-kastély formája egyemeletes nemesi kúria, copf stílusban, de nincsenek ablakai és használaton kívül van.

Ezután meglátogattuk Erdőtelek központjában a katolikus templom kertjében fellelhető Kálváriát és emlékművet, majd kis várakozás után buszra szálltunk és többszöri átszállással hazavonatoztunk. (Amíg buszra várakoztunk, Gábor felfedezett egy fejes-káposzta szeletelő gépet a helyi zöldségesnél, amely nemcsak szeletelt, de előtte a torzsát is pikk-pakk kivágta.)

Köszönjük Zöllei Tamás arborétumvezetőnek, hogy szakított időt ránk és a vezetést!

Köszönjük Párkány Erzsinek a szervezést és előkészítést!

Összefoglalta:  Gombos Katalin, a kirándulás alkalmi túravezetője
Galéria