Egy kevésbé ismert, de változatos tájon, Dunaalmás közelében túráztunk. Volt római kori út, vízáteresztő, kilátó, dunai panoráma, sziklák, bánya. Szerencsére a felsorolásba a vihar nem került bele. Ezek az élmények mindössze 9 km és 200 m szint megtétele során értek minket.

Galéria

A vonat kis késése miatt az átszállásunk kétséges volt. Ezért Tatán szinte futottunk a buszmegállóba. Szerencsére a busz is néhány perccel később érkezett, így elértük a járatunkat.

Túránk első részében egy egyenletes emelkedésű, széles úton haladtunk felfelé. Az utat és az út menti töltést még az ókori rómaiak építették. A rómaiak a hirtelen mélyülő völgyecske szintkülönbségét alakították egyenletes kaptatóvá. A római úton ugyanis súlyos köveket szállítottak a közeli bányából. Egy római kori, épségben maradt - út alatti - vízáteresztőt (mini-alagutat) is megcsodálhattunk.

Ez az út országunk leghosszabb épségben megmaradt római kori, rabszolgák által épített kőhordó útja. Az itteni bányából szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio (ma Komárom) építéséhez.

Az út mentén jobbra az erdőben áll a Dávid-kilátó háromszög alakú faépítménye. Magasan kiemelkedik az erdő lombja fölé. Szomód irányában szép a kilátás. Később – felkapaszkodva a Kőpite-hegyre – érthetetlennek tűnt, miért oda építettek kilátót, mikor a közeli Kőpite-hegyről tágasabb a panoráma és onnan a Duna is látszik.

Kiss Lajos: Különös földrajzi nevek – munkájában ez szerepel:

Kőpite-hegy '292 m magas domb Dunaalmás belterületétől délre'. Az 1864 (Pesty: Kom. 116) óta adatolható hegynév a kő 'szikla' és a pite 'lepényszerű sült tészta' összetétele. A hegynek szép sziklaalakulatai vannak.

A „hegycsúcson” esőbeállót is építettek padokkal. A panoráma-helyen a fentről látható tereptárgyakat ábrán jelölték. Ezután leereszkedtünk a kőfejtő felé. Fenyőkkel és más növényekkel sűrűn benőtt elhagyott bánya mentén sétálhattunk.

Dunaalmás környékén a bányákat még a rómaiak kezdték el mélyíteni a hegy belseje felé. Az itt bányászott édesvízi tömörkemény mészkő kőfaragásra igen alkalmas. A komáromi vár erődítési munkálataihoz is innét szállították az anyagot. Később a bécsi Burghoz, a magyar királyi palotához, a Gellért fürdőhöz és az Országház építéséhez is.

Hamar leértünk a buszmegállóhoz. A busz velünk és sok diákkal együtt a Duna menti településeken haladt végig. Dorogon kényelmes emeletes vonatra szálltunk át.

Megúsztuk a napot vihar nélkül, pedig az előrejelzések ezzel fenyegettek.

Összefoglalta: Párkány Erzsébet