Először a szegedi Új Zsinagógát tekintettük meg idegenvezetéssel. Ezután elsétálunk a Reök-palota felé, amelynek szépséges szecessziós lépcsőházát csodáltuk meg. Egy kis fagylaltszünet után a Füvészkert következett. Maradt még látnivaló egy másik alkalomra is.

Galéria

Kis csapatunk a 7:50-es vonattal  utazott  Szegedre.  A vonaton sok kis és nagy diák is utazott, ( lévén az utolsó tanítási  hét )  csiviteltek, de nem volt zavaró.

Pontban 11 órára odaértünk a szegedi  Új Zsinagógához, ahol meglepetés fogadott minket:  Reszegey  Ági és Horváth Márti  már várt minket.  Egy nagyon kedves hölgy ismertette a zsinagóga történetét, magyarázata a  falfestmények jelentését, némi ízelítőt adott a zsidó ünnepekről.

 A zsinagóga 1900-1902 között épült Baumhorn Lipót tervei  alapján. Magyarország 2., Európa 4. legnagyobb zsinagógája. Baumhorn Lipót  legjelentősebb és legszebb alkotása. Eklektikus stílusú épület, mór, arab, mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben felújították.

Kiváló akusztikájának és 1340 férőhelyének köszönhetően rendszeresen tartanak benn zenei koncerteket.

Gyönyörű a templombelső, a stíluskeveredés nem zavaró, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása.

A festett üvegablakok Róth Manó munkája.

Az előcsarnok  Holokauszt emlékcsarnok. 1944-ben 6000 izraelita vallású, magyar  állampolgárt hurcoltak el Szegedről, csak 1500 tért vissza. A zsinagóga kívülről impozáns , nagyon szép.

Ezután a Tisza Lajos körúton haladva elértük a Reök-palotát. A Reök-palotát   a szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője , Magyar Ede tervezte, 1907-ben lett kész. Az épületen a szecesszió stílusjegyei megfigyelhetőek.  Az épületben luxus lakások lettek kialakítva.  1945 után a nagyméretű luxuslakásokat feldarabolták, a kovácsoltvas díszeket letörték, az aranyozott ajtók, mosdók, gázégésű hengerkályhák megsemmisültek.  2007-ben az épületet felújították és most szinte eredeti pompájában gyönyörködhetünk benne. A lépcsőházat tekintettük meg, a  kovácsoltvas lépcsőkorláton a vízinövények hullámzó indái, virágai figyelhetők meg. 

Az épület földszintjén kézműves cukrászda üzemel, ahol  rendkívül finom fagylaltot fogyasztottunk el.

Ezután a Széchenyi térről induló 70-es busszal utaztunk Újszegedre a Füvészkertbe.

A Füvészkertről: 1922-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor a város 20 kataszteri hold földet adományozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából (ma 17 hektár a területe).

A Füvészkertben japánkert, trópusi üvegház, orchideaház, pálmaház, lepkeház található. Továbbá sziklakert, vízeséssel táplált szurdokvölgy, történelmi rózsák gyűjteménye, Tudós Nők ösvénye is fellelhető. A japánkert közekében van a Lótusz-tó, amelyben Magyarországon csak itt áttelelő indiai lótuszok vannak,  néhány virágzott is  már.

A Füvészkert 2006 óta védett növényfajok szaporításával és eredeti élőhelyükre való visszatelepítésével a Körös-Maros Nemzeti Parkkal  együttműködve  foglalkozik, végez kutatásokat.

Összefoglalta: Vámos Ágota

Köszönjük Vámos Ágotának a körültekintő szervezést!